Szeretném leírni pár gondolatomat, hogy hogyan érez egy felnőtt Limp Bizkit rajongó 2010-ben.

Kedvenc bandám a Limp Bizkit. Ezt mindenki eldöntheti, hogy lassan a 30 felé tipegve ez menő vagy cikis dolog, nem érdekel. Az és kész. Ebben persze nagy szerepet játszik a zenéjükkel kapcsolatos nosztalgia, az életérzés, a koncertek.

Ennek ellenére nem tudom és nem is akarom elfojtani csalódottságomat, ami így a jelenben lezajlik ezzel az együttessel kapcsolatban. Már több mint 10 éve követem rajongóként a pályafutásukat, pénzt és energiát nem kímélve. Akkor hoztam létre ezt a blogot, amikor nem sok jele volt, hogy a pöcsölésen kívül valami is kialakul majd.

Persze lehet mondani, hogy tavaly óta sok dolog történt. Volt egy turné, azóta hallottunk egy új dalt és van egy új honlap, amely azonban inkább egy közepes minőségű Wordpress blognak nevezhető.

Minden ami 2009-ben még reményt adott arra, hogy tényleg egy ütős bandaként térjenek vissza a köztudatba, most 2010-ben több mint meglepő lenne.

Az idén zajlott dolgokra egy jó kifejezés van: amatőrizmus.
Akár közepes sikerű és minőségű bandánál jobban zajlik valahogy a szervezés, mint ennél, amely 50 millió lemezt adott el. Hogy a francba lehet ez?

Kész röhej, hogy egy nyamvadt megjelenési dátumot nem bírnak kiröffenteni. Mosolygok, mikor ilyeneket mondanak, hogy "Még nem tudjuk mikor jelenik meg". Mégis ki fogja megmondani? Győzike? Rendben van, hogy nem akarják elsiettetni, de akkor előre kellett volna gondolkodni anno, vagy tűzzenek ki saját becsületük megőrzéséért egy mondjuk novemberi dátumot és mindenki megkönnyebbülhet.

Megemlíthetném még azt a végtelen impotenciát, hogy saját hazájukban nem bírtak 6-7(?) év után összehozni egy turnét, anélkül, hogy ne égették volna le magukat. Megemlíthetném a csodás LBGC szarságot, megemlíthetném azt a tényezőt, hogy az új szerény minőségű honlapot ingyen(!) csináltatták meg egy fazonnal, amelyen ez szerintem meg is látszik. Már az jelképes az amatőrizmusra, hogy kiadnak két letölthető hátteret, mindkettő kocka motívummal és baloldalt-jobboldalt fekete csík van. Persze ez legyen a legnagyobb bajunk, de mondom: jelképes.

Az Armpitben amióta bekerültem a moderátori körbe, sok olyan kiábrándító dolgot tudtam meg a banda két "legfontosabb" emberéről (főként Fredről), hogy számomra lehetetlen úgy tisztelni őket, mint ahogy azt tettem mondjuk 8-10 éve. De ezt a viselkedést már egyre többször nyilvánosan is produkálja, úgyhogy nem is kellene ehhez moderátori státusz, hogy észrevegye az ember.

Mindezeket azért írom, mert jelentenek nekem valamit. Nem fikázásból mondom, hanem őszinteségből. Egyszerűen csak annyi a vágyam, hogy szedjék végre össze magukat, ne folytassák ezt az önégetést, viselkedjenek úgy ahogy azt más bandák teszik a rajongóikkal és szóljon végre minden a zenéről.

Csak hogy az együttes iránti érzéseimre ez ne legyen érvényes, hogy
"Life is something that may change me, but I can't change that, so fuck it"